2010. augusztus 22., vasárnap

Magyarország - Németország 15 : 9



Vízilabda mérkőzésen jártam tegnap a Margitszigeten. Jó volt látni, hogy Kemény Dénes csapata a sokadik generációváltás után is magán viseli a mester kézjegyét. A személyek cserélődtek, de a játék képe őrzi azt az egységességet és szellemességet a játékában, amit már a sokszoros olimpiai bajnokokkal megtűzdelt társaságtól is megszoktunk. Pedig számuk lényegesen lecsökkent, s a jelenlegi csapat igencsak megfiatalodott. Kemény valamit nagyon tud ... s biztos nem mindig leányálom a felkészülés, hanem kemény verejtékes munka van mögötte, ebből azonban a meccseken már mit sem érezni. Felszabadult, vidám játék, mentálisan is jól felkészített játékosok. Irigylésre méltó ... jó értelemben !
Vajon a többi sportág miért nem képes erre ?!
A szponzor is kitett magáért. Értelmes a szurkoláshoz kötődő ajándékokkal várta a nézőket. Emelkedett hangulat, csillogó gyerekszemek. Kisfiúk és kislányok vegyesen és még karon ülők s csecsemők is.:-)
Kultúrált szurkolás, rengeteg biztonsági őrrel.
Élmény volt, megérte kimenni.
Nagyon drukkolok, hogy az Európa-bajnokság is jól sikerüljön !

5 megjegyzés:

  1. Hétvégén én is jártam a Margitszigeten, bár én esküvőt fotóztam ott. :)
    Visszatérve a témához, büszkék lehetünk a vízilabdásainkra, nagy élmény lehetett. A srác tekintete mindent elmond!

    VálaszTörlés
  2. Kemény Dénes véleményem szerint az egész válogatott motorja. Valamit nagyon tud az az ember, hisz' ahogy írtad, több generáció váltás sem csökkentette a magyar sikerek számát. Hál' istennek. Roppant nagy büszkeséggel tölt ez a tény. Rajtuk keresztül nő az én önbizalmam is. Már csak azt szeretném megélni, hogy a fociban ezeknek a sikereknek a tizedét lássam realizálódni. Tudom, naiv vagyok. Más alapok, más hozzáállás, más minden...

    VálaszTörlés
  3. Gyöngyi! A nyitóképed nagyon posztmodern! Gáti meg is fog sértődni. Gratulálok.

    VálaszTörlés
  4. Zsolt, köszi hogy írtál :)
    János, igen a csapatsportokra gondoltam én is elsősorban ... közelebbről a magyar kosárlabda helyzetét ismerem, s ott sem működnek túl rózsásan a dolgok. Pedig még jó szponzorok is vannak, csak valahogy mindig sikerül "elrontani" őket, s valahol ( vajon hol is ?! ) félrecsúsznak a dolgok...
    Így aztán eredmény helyett marad a panaszkodás. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a vizes sportoknál ( úszás, evezeés, kajak, vízilabda ) működni tud ... s nem olyan nehéz kitalálni miért.
    Köszi BlogDog :) Gáti nem fog megsértődni, mert az ő képei ezzel ellentétben tökéletesek. Az enyém inkább a magyar narancs esete, de épp ezért szeretem. ;)

    VálaszTörlés