Ünneplés egy emlékezetes MNK győzelem után a Nemzeti Sportcsarnokban a BSE NB I-es női csapatával 1983-ban.
A képen: Dr.Dani Vilmos ( csapatorvos ) Faragó Gyöngyi,
Németh Ágnes, Tarkovács Andrea és Farkas Adél
Fotó: Geleta Pál
Álló sor: Fodor Katalin,Sepsei Andrea,Szabó Ödön,Bácsalmási László,Tarkovács Andrea,Hollós Judit Első sor: Farkas Adél,Kósa Emília, Nagy Csilla,Németh Ágnes, Sebő Júlia, Faragó Gyöngyi
:) Nem tudtalak elképzelni a múltadban. Most már igen, köszi!
VálaszTörlésIgen, én is így vagyok vele. :) Milyen aranyos langaléta kamasz voltál! Úgy vagyok veled, mint Gombóc Artúr a csokoládéval, mindenhogy szeretlek.
VálaszTörlésNo most gyorsan kellene keresnem valami vívós képet a múltból:-) van is valahol...
VálaszTörlésNekem meg úttörővasutasos. :D
VálaszTörlésHAJRÁ !!! :D
VálaszTörlésHehe, nekem ott van a menüsoron, meg a honlapomon a képnézegetős :D
VálaszTörlés:))) Kedves fiatal-OK vagytok nekem. :))))
VálaszTörlésNekünk is kellenek a fiatal/OK/ok, nehogy túl gyorsan megöregedjünk. ;))
VálaszTörlésSzia!
VálaszTörlésNem tudom elolvasod-e egyáltalán a bejegyzésemet! Malcsik László vagyok BSE-ben játszottam 1973-1978-ig. A csapatotokból, akit igazán jól ismertem, Fodor Kati (életem első "szerelme", gyerekek voltunk)Nagy Csilla, Németh Ági, Tarkovács Andrea. Természetesen Dönci bácsi és Bácsalmási Laci, aki két évig volt edzőm a Zalkában. Utána Székesfehérvárra kerültem, ahol a helyi Építőkben játszottam 1987-ig. Jóval fiatalabb vagy nálam, sajnos nem emlékszem Rád!
Remélem elolvasod a bejegyzésem!
Szia: Laci
Szia ! :))
VálaszTörlésPersze, hogy elolvasom, kíváncsivá tettél ! :)) Nem szoktam nyomozni az emberek után, de szöget ütött a fejembe amit írtál, s jobban megnéztelek ki lehetsz. Szerencsére nemrég láttam egy régi csapatképet rólatok Monoszlai Zoli jóvoltából, így rögtön beletrafáltam, Rád tippeltem. :) Igaz, hogy jóval fiatalabb vagyok ( de szerencsére vagy pechemmre ( ? ) mindig feljebb játszattak az edzőim ). Nagyon jó kis vidám NB I-es edzéseink voltak utánatok. Én a legtöbbet Weisszel, Monosszal és Dömével hülyéskedtem, haragudott is Dönci bácsi mikor túl jó volt a kedvünk. Jó kis meccsek voltak hétvégenként, elég sok időt töltöttem ott, jó hangulata volt, hogy volt férfi és női csapat is.( Szabiccsal már nem, de Czirákynéval még játszottam egy csapatban zöldfülüként, osztott is rendesen. ;)) És ha már ilyen őszinte voltál: életem első nagy szerelme H.Geri volt, utána Monosszal jártam, majd férjhez is mentem egy szintén kosárlabda szimpatizánshoz.;))
Miután én '76-ban kezdtem kosárlabdázni, 2 közös évünk lehetett ott, ami tényleg nem sok, de épp elég ahhoz, hogy emlékezzek Rád.
Örülök, hogy még egy kosaras van a fotósok csapatában ! Szia, Faragó Gyöngyi
Elküdhetnéd a csapat fotót, akár privátban is! Monoszlai Zoli volt az egyik legjobb barátom! Minden edzés után ott maradtunk egy-egyezni, szegény majd megőrült, mert talán soha nem vert meg! Játszottunk olyat, hogy előre megmondtam mit fogok csinálni, de úgy sem nyert! Ettől függetlenül az egyik legjobb ember volt akit ismertem!
VálaszTörlésLaci
Ui: remélem még visszanézel, ha nem akkor írok, majd máshová!
H. Geri??? Nem kínos megírnád a vezeték nevét, tudod már egy kicsit (nagyon) szenilis vagyok!! :))))))))))
Írj egy emailt, ( kint vannak a címeim a blogon ) hogy tudjam hova küldhetem, s természetesen szívesen átküldöm.
VálaszTörlésZoli veszíteni ma sem tud, mindig kiprovokálja a versenyhelyzetet, hogy győzedelmeskedhessen, nagy küzdő. :)) Nekem egyszer (!) sikerült megvernem egy dobóversenyben, nem is tudta megemészteni azóta sem. ;))
Emlegette is a legendásan jó kezed.
No de úgy látom aki a kosárlabdában technikás játékos volt az a fotóban sem adta alább.